TOVÁBBI FELADATOK AZ I. FEJEZETHEZ
Még két további fogalomra lesz szükség a fejezet további feladataiban: az egyik a részgráf fogalma:
DEFINÍCIÓ: Egy G’ gráfról akkor mondjuk, hogy részgráfja a G gráfnak, ha G-ből élek és pontok „kiradirozásával” (elhagyásával) kapjuk (megengedve, hogy nem hagyunk el semmit sem). Az egyetlen feltétel, hogy ha elhagyunk egy pontot, akkor természetesen elhagyjuk az összes belőle induló élt is. Formálisan: G’ minden pontja pontja G-nek is és G’ minden éle éle G-nek is.
A G’ részgráf feszített részgráf, ha tartalmazza G-nek
minden olyan élét, amely G’ két pontja között fut, vagyis ha úgy
keletkezik, hogy G-ből elhagyunk bizonyos pontokat a belőle induló
élekkel, de további éleket már nem hagyunk el. Vagyis megmaradó pontok között
az élek is megmaradnak.
Megjegyezzük, hogy a G gráf csúcsainak X
részhalmaza pontosan akkor független, ha X G-ben üres
gráfot feszít.
DEFINÍCIÓ: Ha a gráf egy pontja minden más ponttal össze van kötve, akkor telített pontnak nevezzük.
Mondhatjuk azt is, hogy egy pont akkor telített, ha a komplementer gráfban izolált pont.
A 22-23. feladatban bevezetjük még a páros gráf fogalmát is:
DEFINÍCIÓ: Ha egy gráf pontjai két osztályba sorolhatók úgy, hogy minden él két különböző osztályba tartozó pontot köt össze, akkor a gráfot páros gráfnak nevezzük.
A feladatok megoldása a „feladat” szóra kattintással érhető el. Ahol a feladatnak a), b), stb. része van, ott e betűkre kell kattintani. Az itt következő feladatok megoldásai egyben is megtekinthetők, ha idekattintunk. Az egyes feladatok végén levő „az összes feladat megoldása” szövegre kattintva is elérhető az összesített fájlban a megfelelő feladat megoldása.
17.
feladat: Egy társaságban öt házaspár van jelen. Azok, akik
nem ismerik egymást, bemutatkozásul kezet fognak egymással. Kovács úr
megkérdezi minden jelenlevőtől, hogy hány emberrel fogott kezet és csupa különböző
számot kap válaszul. Hány emberrel fogott kezet Kovácsné? És Kovács úr?
Az összes feladat megoldása
18.
feladat: Egy három házaspárból álló társaság együtt
vacsorázik egy étteremben. A társaság minden tagja külön-külön érkezik és kezet
nyújt a jelenlevőknek, kivéve saját házastársát. Amikor mind a hatan
megérkeztek, Kovácsné megkérdezi a többiektől, ki hány embernek nyújtott
kezet, és mindenkitől más számot kap válaszul. Hanyadiknak érkezett Kovácsné?
Az összes feladat megoldása
19.
feladat
(a 10. feladat
folytatása): d-reguláris gráfnak neveztük az olyan gráfot, amelyben
minden pont foka pontosan d. Milyen n-ekre van n pontú d-reguláris
gráf?
Az összes feladat megoldása
20.
feladat: Bizonyítsuk be, hogy bármely (egyszerű véges)
gráfban a páratlan fokú pontok száma páros.
Az összes feladat megoldása
21.
feladat: Egy táncos estén négy fiú és négy lány vett részt.
Megkérdeztük a lányokat, hogy hány fiúval táncoltak és a következő válaszokat
kaptuk: 3, 1, 2, 2. Megkérdeztük a fiukat is, hogy hány lánnyal táncoltak és a
következő válaszokat adták: 2, 2, 3, 2. Mutassuk meg, hogy valaki nem az igazat
mondta.
Az összes feladat megoldása
22.
feladat: a) Egy táncos estén 21 fiú és 21 lány vett részt. Minden fiú
vagy négy lánnyal vagy két lánnyal táncolt, kivéve egyet, aki hat lánnyal
táncolt. Lehetséges-e, hogy minden lány három vagy öt fiúval táncolt?
Az összes feladat megoldása
b) Egy 21 tagú
társaságból mindenki két vagy négy másiknak írt levelet, kivéve egyet, aki hat
társának írt levelet. Lehetséges-e, hogy mindenki három vagy öt levelet kapott?
Az összes feladat megoldása
23.
feladat: Az előző feladat a) részét
egy ún. „páros gráffal” szemléltethetjük: az olyan gráfot nevezzük páros
gráfnak, amelynek csúcsai két osztályba sorolhatók úgy, hogy a gráf minden
éle két különböző osztálybeli pontot kössön össze. (Jelen esetben a két
csúcsosztály: a fiúk „osztálya” és a lányok „osztálya”, minden táncospár egy
fiúból és egy lányból áll.)
A feladat b) részét egy irányított
gráffal szemléltethetjük: minden levél egy él, amelynek kezdőpontja az, aki
írta, végpontja az, aki kapta. A feladat azt sejtteti, hogy az irányított
gráfok és a páros gráfok között szoros megfeleltetéses kapcsolat van. Mutassuk
meg, hogy ez valóban így is van!
Az összes feladat megoldása
24.
feladat: Egy összejövetelen 21 gyerek vett részt. Mindegyiktől
sorra megkérdeztem, hány osztálytársa van a jelenlévők közt. Az első 13
válaszoló közül öten mondtak hármat, nyolcan négyet. Vajon hány osztálytársa
volt jelen a többi gyereknek, ha azt tudjuk, hogy mindegyiküknek volt jelen
legalább egy osztálytársa?
Az összes feladat megoldása
25.
feladat: Egy tíztagú társaságról tudjuk, hogy minden tagja legalább
hét másikat ismer. Igazoljuk, hogy a társaságból bármely három személynek van
közös ismerőse.
Hogyan általánosítható a feladat?
Fogalmazzuk meg az általános állítást gráfelméleti nyelven!
Az összes feladat megoldása
26.
feladat: Egy 3n tagú társaságban bármely két embernek
van közös ismerőse. A 16. feladatban láttuk, hogy
kiválasztható n ember, amelyek együttesen az összes többit ismerik.
Kiválasztható-e mindig n-nél kevesebb ember is?
**Van-e olyan pozitív d, amelyre kiválasztható-e n1–d ember is?
**Mutassuk meg, hogy van olyan n pontú gráf, amelyben bármely két
pontnak van közös szomszédja, és amelyben bármely (n/2)1/2–1
ponthoz van olyan pont, amellyel egyikük sincs összekötve.
MEGJEGYZÉS: A feladat folytatását lásd a II. fejezet 57. feladatában.
Az összes feladat megoldása
27.
feladat: A)
Egy egyszerű véges gráfról a következőket tudjuk: bármely két össze nem kötött
pontjának van közös szomszédja, semely két összekötött szomszédjának nincs közös
szomszédja. Következik-e ebből, hogy a gráf reguláris?
Az összes feladat megoldása
B) Mi a helyzet, ha azt
is megköveteljük, hogy a gráfban ne legyen telített pont, vagyis olyan pont,
amelyik minden más ponttal össze van kötve?
Az összes feladat megoldása
C)* Mi a helyzet, ha
azt is megköveteljük, hogy a gráfban ne legyen telített pont és azt is, hogy ha
két pont nincs összekötve, akkor pontosan egy közös szomszédjuk legyen?
Az összes feladat megoldása
D)**
„Barátság-probléma”: Egy társaságban bármely két embernek pontosan egy közös
ismerőse van. Igaz-e, hogy vagy mindenkinek azonos számú ismerőse van, vagy van
olyan ember, aki a társaság minden tagját ismeri?
Az összes feladat megoldása
28.
feladat: Van-e olyan, a teljes gráftól különböző 49 pontú
gráf, amelyben bármely két pont közös szomszédainak száma páratlan?
*Van-e ilyen tulajdonságú 50 pontú gráf?
Az összes feladat megoldása
29.
feladat: (OKTV 1986. I. kategória, döntő) Egy üdülő bármely
három lakója között van kettő, aki nem ismeri egymást, de bármely hét között
van legalább kettő, aki ismeri egymást. Az üdülés befejeztével mindenki
megajándékozza minden ismerősét egy-egy ajándéktárggyal. Bizonyítsuk be, hogy n
lakó esetén legfeljebb 6n ajándéktárgyat adtak át.
Fogalmazzuk át az állítást gráfokra!
Az összes feladat megoldása
30.
feladat*: Az elmúlt évben a világranglistán nyilvántartott
teniszezők átlagosan 30 ellenféllel játszottak. Következik-e ebből, hogy
kiválasztható közülük néhány úgy, hogy ha csak az ezeknek egymás ellen játszott
mérkőzéseit nézzük, mindenki legalább 16 másikkal játszott?
Milyen gráfelméleti állítást mondhatunk ki a válasz alapján?
Az összes feladat megoldása
31.
feladat: a)
Minimálisan hány éle van egy olyan tíz pontú gráfnak, amelynek bármely öt
pontja között legalább két él fut?
Az összes feladat megoldása
b) Minimálisan hány éle
van egy olyan n pontú gráfnak, amelynek bármely öt pontja között
legalább két él fut?
Az összes feladat megoldása
32.
feladat*: Egy poliéder minden csúcsára egy-egy egész számot
akarunk írni úgy, hogy ha két csúcs élszomszédos, akkor a rájuk írt számoknak legyen
egynél nagyobb közös osztójuk, ha nem élszomszédosak, akkor ne legyen.
Lehetséges-e ez minden egyszerű poliédernél?
Mi a helyzet ha a követelmény fordított: két csúcson szereplő szám pontosan
akkor legyen relatív prím, ha él köti össze őket?
Az összes feladat megoldása
33.
feladat: Egy gráf minden csúcsára egy-egy számot írunk
(különböző csúcsokra nem feltételenül különbözőt; a feladat szempontjából az is
elég, ha minden csúcsra nullát vagy egyet írunk). A csúcsokon szereplő számok
összege legyen S. Ezután minden csúcsra ráírjuk azt a számot, amelyet
úgy kapunk, hogy S-ből kivonjuk a csúcs szomszédain álló számok
összegét. A kérdés az, hogy az utóbbi számok között hány páratlan lehet, ha
a) a tetraéder,
b) az
oktaéder
c) a kocka

d) az ikozaéder gráfjáról van szó?
Az összes feladat megoldása
34.
feladat**: Egy társaságot “vegyes” társaságnak nevezünk, ha sem
olyan nincs benne, aki mindenkit ismer, sem olyan, aki senkit nem ismer. (Az
ismeretségek kölcsönösek.) Bizonyítsuk be, hogy ha egy – legalább öttagú –
társaság “vegyes”, akkor kiválaszthatók közülük négyen olyanok, akik egymás
között “vegyes” társaságot alkotnak.
Az összes feladat megoldása
35.
feladat*: Az erdőben 12 törpe él piros vagy kék házikóban.
Minden év i-edik hónapjában az i-edik törpe felkeresi összes
barátját, hogy eldöntse, átfesse-e a házát. Akkor és csak akkor fogja átfesteni
(pirosról kékre vagy fordítva), ha a barátai többsége másszínű házban lakik,
mint ő. Bizonyítsuk be, hogy néhány év után már senki nem festi át házikóját.
(A barátságok kölcsönösek és az évek során nem változnak.) (1990 Arany
Dániel verseny, haladó, tagozatos kategória, döntő 2.)
Az összes feladat megoldása
36.
feladat*: Egy értekezletre két delegáció érkezik, A és B,
mindkettőnek ugyanannyi tagja van. A két delegáció tagjai közt némelyek már
ismerik egymást. Bizonyítsuk be, hogy az A delegációból kiválasztható
néhány ember (legalább egy) úgy, hogy a B delegáció minden tagja páros
sokat ismer a kiválasztottak közül, vagy úgy, hogy minden tagja páratlan sokat
ismer a kiválasztottak közül.
Az összes feladat megoldása
37.
feladat**: Mutassuk meg, hogy minden gráf csúcsai két részre
vághatók úgy, hogy a pontoknak a saját osztályukban páros sok szomszédjuk van.
(Vagyis a két osztály által feszített két részgráfban minden pont foka páros.)
Az összes feladat megoldása
38.
feladat**: Egy 3n + 1 tagú társaság bármely két tagja
vagy teniszezni, vagy sakkozni, vagy pingpongozni szokott egymással.
Mindegyiküknek n tenisz-, n sakk- és n pingpongpartnere
van.
Bizonyítsuk be, hogy van a társaságban három olyan ember, akik egymás között
mind a három játékot játsszák. (Kürschák J. verseny, 1987)
Az összes feladat megoldása
39.
feladat*: Három iskola mindegyikébe n tanuló jár.
Minden tanuló a másik két iskolából együttvéve n+1 tanulót ismer.
Bizonyítsuk be, hogy választható a három iskola mindegyikéből egy-egy tanuló
úgy, hogy mindhárman ismerik egymást. (Az ismeretségeket kölcsönösnek
tételezzük fel.) (Kürschák J. verseny, 1977)
Az összes feladat megoldása
40.
feladat*: Egy n pontú egyszerű gráf csúcsainak fokszáma
nagyság szerinti sorrendben d1£d2£…£dn.
Bizonyítsuk be, hogy minden i-re igaz, hogy di+1+di+2+…+dn
³ d1+d2+…+di–i(i–1)/2.
Az összes feladat megoldása
MEGJEGYZÉS: Ez tehát egy szükséges feltétel ahhoz, hogy legyen olyan n pontú
gráf, amelynek i-edik pontja pontosan di fokú. Erdős és Gallai bebizonyították, hogy ugyanez a
feltétel elégséges is ahhoz, hogy legyen ilyen egyszerű gráf, ennek bizonyítása
azonban lényegesen nehezebb.
41.
feladat*: a)
Melyik az a legkisebb n, amelyre van n pontú egyszerű gráf,
amelyben nincs telített pont és nincs izolált pont sem?
Az összes feladat megoldása
b) Hány olyan gráf van,
amelynek csúcsai az 1, 2, 3, 4 számok, s amelyekben sem telített pont, sem
izolált pont nincsen?
Az összes feladat megoldása
c) Tekintsük azokat a
gráfokat, amelyeknek csúcsai az 1, 2, …, n egész számok és n
legalább kettő. Bizonyítsuk be, hogy ezek között páros az olyan gráfok száma, a
melyekben sem telített pont, sem izolált pont nincsen.
Az összes feladat megoldása
d) Tekintsük azokat a
gráfokat, amelyeknek csúcsai az 1, 2, …, n egész számok, s amelyekben
nincsen telített pont. Legyen Tn az ilyen gráfok száma.
Milyen n-ekre páros Tn?
Az összes feladat megoldása